És ennek mi lenne a vége?

Az előzőhöz ez érkezett Névtelentől:


http://konyvhuszar.blogolj.net - ebben is lehet ám gondolkozni, sőt, be is tördelem előtte :-)


Megnéztem ezt az oldalt. "izzadjanak a szkennerek, izzadjanak a könyvkiadók..." stb.
Hát, hát, hát...
Megértem én, hogy ami ingyéééé van, az jóóóóó, mert ugye, nem kell érte fizetni. Én is szeretem az ingyen dolgokat, de nézzünk ennek a megosztósdinak a mélyére.

A könyvhuszár és társai (meg a cyberpunk és az "all information should be free" eszme hívei)az általam is sokra tartott nonkonformizmust képviselik. Szerintük (sarkítva, persze): szemét minden szerző, mert pénzt kér azért, amit csinál; szemét minden fordító, ugyanezért; szemét minden könyvkiadó, mert előállít egy bizonyos terméket, és csak akkor adja oda, ha az a szerencsétlen fogyasztó (olvasó) letesz bizonyos mennyiségű pénzt; szemét minden könyv-nagykereskedő, mert semmi munkával kaszál; szemét minden könyvesboltos, mert csak a valagát mereszti, és várja a vevőket, mint a pók a legyet. Szerintük: ezt az egész rendszert ki kéne vágni a picsába, mert csak a szerencsétlen fogyasztók (olvasók) vérét szívja minden egyes résztvevője.

Szerintük.

Szerintem?
Nos, hátulról kezdve:
- a kis könyvesboltok tulajdonosai általában könyvőrültek, akik már jó ideje nem azért foglalkoznak éppen könyvvel, mert nincs jobb dolguk (bár ilyen is van),hanem mert SZERETIK azt, amit csinálnak. Összekuporgatnak innen-onnan némi lét, elmennek a nagykerbe vagy a kiadókhoz, megveszik fixen a könyveket, felteszik a boltjuk polcára, és várják, hogy azért a 15-20% haszonért (amiből általában engedményt adnak) a vásárlók elvigyék a cuccot. Mikor? Ki tudja? Egy nap, vagy két év, sosem lehet tudni. Persze, vannak sikerkönyvek, de azokból (erre is volt példa bőven) a nagykerek csak a saját boltjaiknak adnak, vagy a kicsiknek is, HA a kicsik a mondjuk 5 példány sikerkönyv mellett megvesznek 10 példány ótvart, ami már évek óta a polcokon rohad. Milyen hatással lenne rájuk a könyvfeltöltés? Bedőlnének. Vége, kész. Baszhatják, mehetnek kapálni.

- a nagy könyvesbolt-hálózatokkal egészen más a helyzet. Az esetek többségében a nagy hálózatok olyan cégekhez tartoznak, amelyeknek a birtokában van 1-2 nagykereskedés, és 6-8 könyvkiadó. Ezek mindent megcsinálnak: kiadják a könyvet, leterjesztik, eladják. Na, őket én sem sajnálom - viszont azokat az alkalmazottakat, akik a könyvletöltés miatt elvesztenék az állásukat (a tördelőktől kezdve a titkárnőkön keresztül a bolti eladókig, a sofőrökig) igenis sajnálom. Sajnálnám.

- a nagykereskedők. Van köztük 2-3 vérgeci, és van köztük pár nagyon korrekt. Ezt tapasztalatból mondom. A vérgecik azok, akik magasról szarnak mindenkire, akiket mindig csak az érdekel, ami az érdekük. Ők azok, akik nagykereskedőként beveszik bizományba a kiadóktól a könyveket, ma már nem ritkán 60-65%-os árréssel. Értsd: 40-45%-ot kap a kiadó. HA és AMIKOR kap. AMENNYIT. Mert a nagyker vagy eladja a könyveket, vagy nem, teljesen mindegy, úgyis azt jelent le a kiadónak, amit akar. Elad mondjuk 300 példányt 1 hónap alatt? Lejelent mondjuk 30-at? Ugyan melyik kiadó tud/mer utánajárni annak, hogy az a 30 tényleg harminc, vagy mennyi? Semelyik. Nem, mert félnek összeugrani a nagykerrel, mert ha összeugranak vele, akkor jaj, hova teszik a következő könyvüket? Inkább nyelik a szart meg az ideget. És várják a lét, annyit, amennyit. Akkor, amikor, mert hogy nagykerek esetében ma már ritka a 30 napos számla (amit úgy 60-70 napra ki is szoktak fizetni), viszont egyre gyakrabb a 90 napos számla (amit 100-130 napra fizetnek ki). Értsd: a kiadó januárban kitalál valamit, külföldről megveszi a szerzői jogot. Februárra megkapja a szerződést, fizet. Közben lefordíttatja a könyvet, betördelteti, borító, miegymás. Fizet. Nyomda. Fizet. Megjelenik a könyv mondjuk (és most gyors kiadóról beszélek) március elején. Bekerül a nagykerbe. A nagyker megadja az első fogyásjelentést mondjuk május elején. Annyiról, amennyiről. A kiadó megírja a számmlát 90 napra, vagyis a számla lejár kb. júli végén, aug elején. A nagyker fizet kb. szept végén. Vagyis: a februárban és márciusban keletkezett költségek EGY RÉSZE, juj, már SZEPTEMBERBEN megtérül! De rohadt jó, mi? Egy része... Mekkora? Ki tudja? Megjegyzem, azért vannak korrekt nagykerek is. Kevesen, de vannak. (Egyikük neve sem A-val kezdődik.)

- kiadók. Lásd: fentebb. Amúgy is szívnak a nagykerek miatt, hát rajta, nekik már mindegy, szívjanak a feltöltések miatt is! Aztán menjenek tönkre, rohadjanak meg, mi?

- szerzők/fordítók/tördelők/grafikusok: ha nincsenek kiadók, ők miből fognak megélni? Az életben maradó nagyker+kiadó+kisker hálózat tulajdonosok seggét fogják nyalni 1-1 nyomorult munkáért? Hát igen...

Erre most ide lehet dobni egy olyan demagóg megjegyzést, hogy: "menjenek kapálni", "keressenek más munkát". Oké. Tegyük fel, hogy megteszik. De akkor: KI CSINÁL KÖNYVEKET?
Szerintem is kurva sok, talán már túl sok könyv jelent/jelenik meg, de mindig szükség van újabbakra. Szerintem is vannak olyan könyvek, amik nem is könyvek, csupán könyvformájú képződmények, gagyik. Viszont vannak értékes dolgok is, amik nélkül lehet ugyan élni, de jobb velük.

Ezeket az értékes (mindenki szerint más az érték, ezt ne felejtsük el) dolgokat ki fogja megírni/lefordítani/betördelni/illusztrálni, ha a feltöltések miatt tönkremennek a kis könyvkereskedők, bizonyos nagykerek, a kiadók, ha az ő tönkremenetelük miatt nem lesz érdemes dolgozni a szerzőknek? Aha, igen. A szerző írjon hobbiból. Dolgozzon valamit, esténként írjon könyvet, amit aztán töltsön fel. Ilyen is van - gondoljunk az elmúlt 20 évben jelentősen megszaporodott '56-os visszaemlékezésekre. Van olyan, amikor egy ember bármi áron el akarja mondani azt, ami a szívét nyomja. De, lássuk be, az ilyen hobbi-könyvek 70-80%-a gagyi. A fordítások? Adjuk oda az eredeti műveket lelkes amatőröknek (a sztereotipia szerint: egyetemistáknak), akik majd jó lefordítják, ingyééééé? Oszt tőccsük fel? Aha. És ki fizeti ki a külföldi szerzőnek a nem kevés jogdíjat? Oké, az is le van szarva. De: én már (SAJNOS!!!) találkoztam ilyen amatőr fordításokkal. "Rakd rendbe, ezzel valami gond van." Aha. Hát, az a gond, pld, hogy úgy szar, ahogy van. Mert nem tudja a nyelvet. Nem az idegent (léteznek félrefordítások, oké, elfogadom), hanem a sajátját.

Tehát, tehát, ha végiggondoljuk: minden egyes könyv feltöltésével még jobban beletapossuk a sárba azt, amit KULTÚRÁnak nevezünk. Büszkék vagyunk a magyar nyelvre? A kultúránkra? A műveltségünkre? Mindenhonnan ezt hallom... Hát, ha így van, akkor, basszátok meg, tegyetek is érte valamit, hogy MEGMARADJON!

Egyszer már leírtam egy KÖNYVBEN: "a hont megfojtja a honlap - virtuális valóságot a birkáknak". Ha nektek ez kell...
És nem, nem a saját melómat/bőrömet féltem. Én már annyi mindent csináltam, hogy egy újabb váltás nem igazán viselne meg. Én most tényleg, de tényleg és tényleg a KÖNYVEKET féltem.

Kedves Névtelen (akit valószínűleg ismerek, nem tudom)! Igazán kedves tőled, hogy betördelnéd ezt a bizonyos Dalai Láma könyvet, hogy felkerülhessen a könyvhuszárra. Csak egyet kérdezek tőled: ha általánossá válik ez a gyakorlat, akkor a jövőben vajon lesz még valaki, aki fizet neked a tördelésért. (Ne, ne vedd személyeskedésnek, nem az a célom.)

És még tovább gondolva: én mint (jelenleg) könyves feltehetem a következő kérdést: mi a faszért fizessek én a programokért, a filmekért, a zenékért, a kenyérért, az áramért, a buszjegyért..... stb, hosszú a sor... mi a fasznak fizessek bármiért, amikor EL LEHET LOPNI, KI LEHET JÁTSZANI, SZÉT LEHET SUMÁKOLNI stb. stb...

Hát, mondjuk azért, mert ennek a folyamatnak a végén nincs más, csak a putris iszap.

Vagyis: az, hogy én esetleg, ha ezzel a bizonyos kiadóval nem sikerül megegyeznem, szánalmas kis bosszúvágytól fűtve felteszem ide ezt a bizonyos DL könyvet, vagy ha, esetleg, mert olyanom van, felteszek bárhova bármit (ami az enyém!) - ez még korántsem jelenti azt, hogy helyeslem a feltöltősdit.
Az, hogy a feltöltősdit nem helyeslem, korántsem jelenti azt, hogy tetszik a könyvszakma (piac, bármi) jelenlegi struktúrája. Mert nem tetszik.

Persze, fikázni mindenki tud, megoldást kevesen. Oké. Nekem az is van. A 26. olyan könyvnél tartok (kiadóként, szerzőként, fordítóként, forgalmazóként), amit pld. a saját boltunkban 400,-Ft-ért, másutt max. 600,-Ft-ért lehet megvenni. A hasonló színvonalú és témájú könyvek, ha más konstrukcióban jelennek meg, 2000-3000,- Ft-os áron vannak forgalomban.

Elhiszem, hogy valaki sokall mondjuk 3 rugót mondjuk egy zen-könyvért. Oké. Kell neki. Megszerzi valahogy. Ingyéééé.... De az, aki mondjuk sajnál 4-kibaszott-száz forintot (amikor 320,-Ft egy buszjegy, 250,- Ft körül van egy elkúrt mekis hamburger, 600,- Ft fölött egy doboz cigi, 150-300 Ft között az ótvar napilapok) mondjuk egy hasonló, vagy magasabb színvonalú zen-könyvért... Hát, az bassza meg az anyját. Szerintem.